Erdély az egyik lételemem. Nagyon gyakran olyan közegben érezhetem magam mint a hetvenes években kisgyerekként nagymamámnál Balonyban. Reggel indul a tehéncsorda, az embereknek sokkal szorosabb kapcsolata van a természettel, lényeges, hogy a disznócska mekkorára hízik, van-e elég csapadék, a medve nem hasogatta-e meg a szilvafákat, ( mondjuk ez már nem balonyi hasonlat ), a székelykapu ott beleolvad az épített környezetbe, a beszéd hangsúlya és szófordulatai jellemzik a beszélő furfangos eszejárását. Lenyűgöz, hogy átmentem két országhatáron, leautózom 800 kilométert és anyanyelvemen beszélek az emberekkel egy másik állam kellős közepén. A nem anyaországi magyarokat a sorsközösség pedig jobban összekovácsolta. Hatalmas borozgatások alkalmával szinte félszavakból értjük egymást. Székelyek után pedig irány a gyimesi csángókhoz, onnan pedig egy ugrás a Kárpátok másik oldalára a moldvai csángókhoz. Százéveket ugrunk vissza a magyar nyelv fejlődéstörténetében. Körülöttem az asszonyok kendnek szólítják egymást és nem azt mondják, hogy lehúnyta szemét, hanem ” koppannak le a pillancsai “. Ilyenkor arra gondolok, milyen jó, hogy én magyar nyelven gondolkodom és csodálom ennek a csodálatos nyelvnek minden ízes bugyrát, génjeimben érzem népünk több ezeréves történelmének minden rejtett megnyilvánulását az egyénben. Ennek az életérzésnek ” mindössze ” két feltétel teljesülése szükségeltetik. Az egyik, hogy úgy 4-5 ezer éven át generációk tapossák rendületlenül számodra az utat és azt te toldd meg egy lépéssel. Számomra 35 éve a fentiekben leírtak a nemzeti összetartozás gyakorlati megvalósulásai.
2020. június negyedikén azért fog az őrtűz égni az iskolánk udvarán, hogy kifejezzük összetartozásunkat a világ összes magyarjával. Ne feledjük, nem akkor vesznek el tőlünk bármit, lehet az anyagi, vagy eszmei jellegű, mikor kifosztanak minket, hanem akkor, amikor mi magunk mondunk le arról, ami a miénk. Az őrtüzet 20.00-kor gyújtjuk meg, majd egy szónoklat következik és pár korabeli dal eléneklésével idézzük meg a múltat Németh Imre tolmácsolásában.
Mindenkit szeretettel várunk. A műfüves pályánk melletti nagyobb kapu nyitva lesz, kérem az érdeklődők ott jöjjenek be, ne ott, ahol a tanulók reggel iskolába jönnek. Ez egy szabadtéri rendezvény, ráadásul az udvarunk elég nagy ahhoz, hogy mindenki maradéktalanul betarthassa megfelelő távolságtartással a koronavírus elleni védekezés hatályos szabályait.
Tisztelettel, Mészáros Péter, iskolaigazgató