Többször említettem írásaimban, hogy iskolánkban sokat teszünk azért, hogy tanulóinknak kellemes és biztonságos környezetet teremtsünk. „Nem csináltam semmit„ című előadást a Vekker Műhely két művésze, Benes Tarr Csilla és Kuklis Katalin adták elő. A történet több idősíkban dolgoz fel egy iskolai zaklatásos folyamatot és tárja elénk, hogy egy egészségtelen légkör miként hat negatívan a zaklató, a zaklatott és a közömbösök lelki világára. A kiváló színészi teljesítmény okán is nagyon jó útnak tartom, hogy beépüljön tanulóink fejébe, hogy a kirekesztő és az erőszakos, harsány kisebbség vezette közösségben mindenki vesztes. Az előadás után a színésznők szintén nagyon jól felépítve megbeszélték a tanulókkal a látottakat és a nyolcadikosaink megnyilvánulásaiból kitűnt, hogy a Vekker Műhellyel töltött két óra elérte a célját.
Iskola életéből – 2025/26 kategória archívuma:
„Nem csináltam semmit”
Első hely a röplabda tornán
Iskolánk diákjai április 1-jén röplabda tornán vettek részt. A csapat szépen helytállt, és sikerült megszereznie az első helyet. Ennek köszönhetően továbbjutottak az április 9-én Szenicén megrendezendő kerületi döntőbe.
A biztonság jegyében
Ezen a héten szociális szakemberek, illetve az állami rendőrség egy századosa tartott tanulóinknak gyakorlati foglalkozásokkal egybekötött előadásokat. A kisebbeknek a biztonságos közlekedés volt napirenden, a nagyobbak pedig az iskolai zaklatásról beszélgettek. Sajnos az egyre egocentrikusabbá vált világunkban fontos tanulóinkat rádöbbentenünk, hogy mindenkinek joga van biztonságos, jó hangulatú iskolai környezetre és ami egyeseknek egy idétlen viselkedésforma csupán, az a másiknak egy nehezen elviselhető verbális zaklatás. Remélem ezek a foglalkozások hozzátettek tanulóink biztonságérzetéhez és ezek a programok idővel folytatódni is fognak más évfolyamokban, más osztályokban is.
Merjünk nagyot álmodni
Február 10-én járt nálunk Zolcer János újságíró, hogy egy motivációs előadást tartson a kilencedikeseinknek. Nagyon lentről indult és nagyon magasra jutott pályafutásokon demonstrálta, hogy ha valakinek vannak álmai, megragadja a kedvező alkalmat és hajlandó is dolgozni a kitűzött tervein, akkor nagyon sokra viheti. Kellenek álmok, tervek, fel kell ismerni a lehetőséget és a siker érdekében bele kell tenni a munkát. Zolcer János előadásában az is nagyon tetszett, hogy hangsúlyozta nem mindenkiből válhat egy birodalom vezetője, akinek tevékenysége hatással van az egész bolygónkra,vagy nem mindenkinek sikerülhet egy mega vállalatot alapítania és biztos, hogy már nem közülünk kerül ki az, aki elsőnek lép a Holdra. Léptékekkel kisebb sikerek is lehetnek hatalmasak az egyén számára. A lényeg az, hogy az életünket ne céltalanul, kishitűen lehetőségek garmadáját elmulasztva éljük végig.
„Vers mindenkinek”
A magyar líra világszínvonalú. Egy apró, pici gond van vele, mégpedig az, hogy a magyar nyelvet a nagy világnyelvekhez képest kevesen beszélik. Ez a tény semmit nem von le a magyar líra szépségéből, csak az elismertségéből. Logikátlanul azt jelenthetnénk ki, ha Weöres Sándor angol költő lett volna, már rég lett volna egy Nobel díjas költőnk. Viszont ha Weöres Sándor angolul írt volna, aligha írt volna olyan verseket, mint amilyeneket írt magyarul. Az ilyen okoskodásoknak, melyben ennyiszer szerepel a volna szó, általában semmi értelme. Annak a ténynek viszont, hogy iskolánkban is kialakult egy kisebb csoport, akik évről évre összemérik tehetségüket versmondásban, prózamondásban, nos, ennek nagyon is van értelme. Akár 6–8 éven keresztül is végig lehet követni az irodalmat különösen kedvelő diákjaink fejlődését, témaválasztásukat, egyéniségüket. Lehet, ez nagyon elcsépelt, de igaz, azzal, hogy a diákunk indult a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny iskolai fordulóján, már győztes.
Fiatalság diszkrét bája
Január 22-én városunk kultúrházában ebben az évben is lezajlott a kilencedikeseink hagyományos koszorúcskája. Bemutatták a hónapokon keresztül tanult táncokat és képviselték azt a viselkedéskultúrát amit illik követni ilyen jellegű társasági rendezvényeken. A koszorúcska az egyik leglátványosabb iskolai rendezvényünk. Nagyon jó végignézni az alkalomhoz öltözött fess kilencedikes lányokon és fiúkon, akik hihetetlen átváltozáson tudnak keresztül menni ahhoz képest, ahogy az előző nap szembe találkoztam velük az iskola folyosóján. Ezért is nagyra értékelem a tánciskolát abszolváló tanulók igyekezetét, mert a csillogó elegáns ruhákon kívül némi viselkedéskultúrát is begyűjtöttek maguknak és nagy igazság, hogy a stílus maga az ember. Gratulálunk a kilencedikeseinknek és nagy köszönet a kilencedikes osztályfőnököknek a munkájukért.
Gyermekopera a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban
Engelbert Humperdinck Mézeskalács házikója Jancsi és Juliska híres meséjének nagyszerű adaptációja. Egy nagyzenekar kis gyermekdalokat játszik, a ragyogó hangszerelés fülbemászó dallamokat ölel körül, mégis megőrzi a népdal tisztaságát és a színes mese hangulatát. A Mézeskalács házikó eredetileg egy szűk családi kör számára készült, és végül az egész világ örömére vált.
A mese rajongóihoz csatlakoztak iskolánk ötödik és hatodik évfolyamos tanulói is, mivel a nagy érdeklődésre való tekintettel a gyerekek kedvéért két alkalommal is ellátogattunk a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházba és megtekintettük ezt a lenyűgöző gyermekoperát.
A történet ismerős volt. Jancsi és Juliska feldühíti anyját, aki elküldi őket az erdőbe. Apjuk azonban aggódik – egy boszorkány él az erdőben. A gyerekek megérkeznek a mézeskalács házikójához, a boszorkány elkapja őket, meg akarja sütni és megenni. Az okos kislány jóvoltából azonban maga a boszorkány köt ki a kemencében és a szülők újra találkoznak gyermekeikkel.
Karácsonyi hangulat
Szinte az egész decembert meghatározta az egyik legnagyobb keresztény ünnepet, a karácsonyt megelőző hetek kissé bensőségesebb hangulata. Megérkezett a Mikulás, sütöttünk mézeskalácsot a karácsonyi vásárunkra, az alsó tagozatosok nagy elánnal vetették bele magukat az ünnepváró kézműves foglalkozásainkba. Nyolcadikosaink és kilencedikeseink az ünnepet megidéző koncerten voltak. Az utolsó tanítási napon pedig a tanulóink végignézhették diáktársaik ünnepi műsorát. Az aulánkban hetek óta díszeleg a szépen feldíszített karácsonyfánk, (Köszönjük a bacsfai piactér „Borulj virágba” cég szponzorálását.), újra nézhetjük a már hagyományos és nagyon érzékletes betlehemes jelenetképet. Próbáltuk iskolánk tanulóit ráhangolni egy kissé bensőségesebb hangulatra, ami eredetileg a karácsonyt jellemezte elődeink lelkében.
Kívánok mindenkinek békés, meghitt karácsonyi ünnepeket, lelki feltöltődést, elcsendesülést!
Mészáros Péter, iskolaigazgató
A PITAGORASZ VERSENY ISKOLAI FORDULÓJA
Decemberben lezajlott a Pitagorasz matematikaverseny iskolai fordulója. Tanulóink lelkesen készültek a feladatok megoldására, ami sokuk számára sikert hozott. Évfolyamonként több tanulónk is sikeres megoldóként végzett az iskolai fordulón, és reméljük, hogy mindannyian képviselhetik iskolánkat a tavasszal megrendezésre kerülő járási fordulón. Gratulálunk a sikeres versenyzőknek, ügyesek voltatok!
Prevenciós foglalkozások
Decemberben iskolánkban járt a Dunaszerdahelyi Területi Közegészségügyi Hivatal Egészségfejlesztési és Egészségnevelési Osztályának előadója, Rásó Anikó. A 7. évfolyam tanulói „Amikor a hasznos káros” című előadáson különböző függőségekről hallhattak érdekes és hasznos információkat, míg az 5. évfolyam tanulói „Az egészségünk védelmében” elnevezésű foglalkozás keretében többek között a helyes fogmosási technikákról, valamint a megfelelő és alapos kézmosás fontosságáról kaptak értékes tanácsokat.
„Mennyi szeretet fér egy cipősdobozba?”
Iskolánk immár negyedik éve csatlakozott ehhez az adománygyűjtő kezdeményezéshez. Tanulóink idén is nagy lelkesedéssel és összefogással dolgoztak. Közös munkájuknak köszönhetően 84 ajándékdobozt sikerült összegyűjteniük, melyek különféle finomságot, hasznos tárgyat és gyakran saját készítésű karácsonyi üdvözlőlapot is tartalmaznak. A gondosan összeállított csomagok az idősek otthonában élő lakókhoz kerülnek, hogy egy kis melegséget és örömöt vigyenek a karácsonyi ünnepekbe. Köszönjük minden tanuló, szülő és pedagógus hozzájárulását, akiknek köszönhetően idén is ilyen sok szeretet férhetett el egy cipősdobozban!
Mézeskalács nyakra, főre
A hagyományok hozzájárulnak egy közösség összetartó erejéhez, identitásának maghatározásához és megerősítéséhez és változatosabbá teszi a közösség életét. Ilyen hagyomány iskolánkban a karácsony váró vásár előtti mézeskalácssütés. Kilencedikeseink szakszerű irányítás mellett kisodorják, kivágják, megsütik és kidíszítik ezt a karácsonyi hangulatra annyira jellemző édességet. Az elkészített mézeskalácsoknak végül az lesz a sorsuk, hogy az iskolai vásárunkban eladjuk azokat és a bevétel az iskolánk mellett működő Támaszalap Alapítvány kasszáját gazdagítja.
M. P.