Kedves végzős diákok, tisztelt szülők, rokonok, hozzátartozók, kedves kollégák!
Úgy érzem magam most, mint egy szülő, aki a tinédzser gyerekét buliba engedi éppen el. A sok óvó intelem után hozzáteszi, „Vigyázz magadra!„ A szülő pontosan tudja, hogy gyerekét nem ez a két szó fogja megmenteni minden veszélytől, hanem az a másfél évtizedes nevelés, amelyben gyerekét részesítette. Mennyire sikerült felvérteznie minden rossz ellen, amelyre mi felnőttek, több megélt év, több tapasztalat, van, hogy a saját bőrünkön érezve, ha szerencsésebbek vagyunk a mások kárán láttuk, hogy mi az ami előbbre visz és mi az, aminek semmi értelme.
Most utoljára sorakoztatok fel az iskolánk udvarán, mint az iskolánk tanulói és azt kérem tőletek, vigyázzatok magatokra! Ha ez a két szó elhangzik, amit a gyerek sokszor meg se hall, van ennek egy minimalista értelmezése, amely úgy hangzik, Tovább a teljes tartalomhoz »